Legelőször is nyugodtan fogadjuk el, hogy a penészgomba mindenütt jelen van, hiszen a szabad szemmel nem látható penész spórák mindenfelé szállnak a levegőben, de addig nem történik semmi míg ezek nem találnak maguknak megfelelő táptalajt. Ahol elég hosszan, elég nagy a páratartalom (72 órán át 75% felett) ott viszont le fognak rakódni a spórák és penészfoltok alakulnak ki.
Penész kialakulhat olyan helyen is, ahol a levegő páratartalma a hideg felületekre lecsapódhat. Ez olyan helyeken lehetséges, ahol az úgynevezett. harmatponti hőmérséklet az uralkodó, azaz azokon a helyeken ahol a pára kicsapódik.
Tehát a száraz, megfelelő hőmérséklet, jól szellőztetett felületeken nem fog a penészedés beindulni. Ha viszont beüt a baj, akkor érdemes rögtön megfékezni a terjedést és megszűntetni a problémát. Gyorsan jegyezzük meg, hogy a tüneti kezelés nem feltétlen megoldás, hiszen a különböző vegyszerekkel, a lemosókkal vagy akár az erre alkalmas festékekkel, csupán a felszínt kapargatjuk és igaz átmenetileg megoldásnak tűnhet, de a hatóanyagok lebomlása után a penészképződés újra megindul.
Mi akkor a teendő?
A legfontosabb, hogy a páratartalmat a megfelelő keretek között tudjuk tartani, hiszen akkor szinte lehetetlen a penészedés. Éppen ezért nagyon fontos a szellőzetetés. A modern technika már lehetővé teszi, hogy ehhez akár már különböző segítségeket is, hiszen számos eszköz rendelkezésünkre áll, mellyel a páratartalmat, a hőmérsékletet mérhetjük, sőt olyan számítógépes programok is rendelkezésre állnak, melyek segítenek a harmatpont meghatározásában.
A nekünk okozta kellemetlenségek ellenére is a penészgombák szinte nélkülözhetetlenek, hiszen nagyon fontos szerepük van a szerves anyagok lebontásában. Sőt nyugodtan mondhatjuk, hogy egyes penészgomba fajok nélkül sokkal szegényebb lenne a világ. Gondoljunk akár csak a borospincék falaira, vagy a téliszalámira, esetleg bizonyos sajtokra, melyek e gombák nélkül soha nem kerülhetnének az asztalunkra.
Folytatjuk!